Sokkolta az Amerikai Egyesült Államok adósságának leminősítése az amúgy is rekordot rekordra halmozó arany határidős piacát: a nemesfém árfolyama hétfőn  unciánként (31,10 gramm) 1705 dollárra emelkedett.  A száguldó áralakulásnak azonban csak az egyike oka, hogy menekül a pénz a dollárbefektetésekből.

Emellett több ország jegybankja tekintélyes nagyságú aranyvásárlásba kezdett, és szinte mindennaposak azok a figyelmeztetések is, amelyek az aranybányák készleteinek közelgő kimerülésével riogatnak.
Nem kérdéses, hogy jól jártak azok a befektetők, akik az év elején befektetési céllal aranytömbök vásárlására adták a fejüket. A tegnapi, unciánkénti 1715 dolláros aranyár az amerikai határidős piacon már azt jelzi, hogy 2011. eddig eltelt hónapjaiban 21 százalékos gyarapíthatták a vagyonukat. A keresletnövekedés legfőbb oka az európai és az amerikai adósságválság, és az egyre bizonytalan gazdasági kilátások. A Goldman Sachs Group Inc. hétfői jelentésében ismét  növelte az árra vonatkozó előrejelzéseit.

Ha az amerikai jegybank szerepét betöltő FED mai ülésén változatlanul hagyja a dollár irányadó kamatát - ami nagyon valószínű -, sőt egy évig nem nyúlnak hozzá a rátához, akkor három hónap múlva 1645, fél esztendő elteltével 1730, jövő augusztusban pedig 1860 dollár lehet egy uncia arany tőzsdei ára. Azonban nem csak a magánszemélyek pánikreakciói verik fel a nemesfém árát. A különböző országok jegybankjai ugyancsak nagy vásárlásokba fogtak az utóbbi időben.

A korábban gyakran megvetett aranytartalék szerepe egyre inkább felértékelődik. Surányi György egykori jegybank elnököt jobboldalról gyakran megvádolják azzal, hogy eladott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranytartalékaiból. Most azonban a bankár bírálói némileg megnyugodhatnak, ugyanis - a vágtató világpiaci aranyárnak is köszönhetően - az MNB aranytartaléka még soha nem volt ilyen magas, több mint 112 millió eurót ér.
A  nagy aranyvásárlók között találhatjuk a koreai jegybankot, amely a közelmúltban 25 tonna nemesfém megvételével 39 tonnára növelte készletállományát, de hol van ez attól, hogy az elmúlt másfél-két évben jelentős mértékben kezdték feltölteni a jelentősebb jegybankok az aranytartalékaikat: Oroszország 220 tonnát, India 200 tonnát, Mexikó 91 tonnát és Thaiföld 25 tonnát vett.

Pálffy Gergely, a Solar Gold Zrt. elemzője azt mondta lapunknak,  hogy az arany árának alakulását befolyásolják a kitermelés körüli gondok is, például a dél afrikai aranybányászok az elmúlt héten öt napig sztrájkoltak, és ezzel mintegy 80 ezer uncia kitermelési hiány keletkezett. Dél Afrika  a világ ötödik legnagyobb kitermelője, és érdekes hogy a térségben tevékenykedő nagy aranybányászati társaságok profitja jelenleg a legalacsonyabb. Az egy uncia aranyra eső költség náluk a 961 dollárt éri el, vagyis ennyibe kerül számukra egy uncia arany kitermelése.

Eljött a harmadik bevásárlási hullám ideje
A részvényeknél bekövetkezett krachért főként azok a politikai döntéshozók okolhatóak, akik az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos viszályukkal meglehetősen sok porcelánt zúztak szét a befektetőknél - mondta Schmidt Kálmán. A Magyar Aranypiac Kft. ügyvezető igazgatója szerint ezért sokan most inkább zsákolják az aranyat, mintsem hogy bármely kormányzat fizetési ígérvényeiben bíznának. A világ legnagyobb aranyba fektető befektetési alapja, az SPDR Gold Trust készletadatai ékes bizonyítékként szolgálnak a tőke menekülésének irányára. Ennek az alapnak az aranykészlete péntekig 1 286,30 tonnára hízott, ami csak az utóbbi négy hétben 80 tonnás növekedést jelent 4,3 milliárd dollár értékben - közölte Schmidt Kálmán.
A Lehman Brothers befektetési bank 2008. szeptemberi csődje és a görög államháztartás tavaly májusi első segélykiáltásait követően jelenleg a harmadik nagy vásárlási hullám söpör végig a befektetési arany piacán. A kereskedőknél a mostani válságos időkben a sokszorosára növekszik a kereslet a nyugodtabb időszakokhoz képest. A nemesfém iránti vásárlási kedv visszaeséséhez a negatív hírek elcsendesedésére lenne szükség. Most azonban úgy tűnik, hogy az egyre ziláltabb viszonyokat tükröző hírhelyzet az elkövetkezendő hónapokban inkább csak még tovább fogja erősíteni a befektetők biztonság iránti vágyát. A bizonytalanságok közepette pedig az amúgy már igen magas szinten járó aranyár sem jelent visszatartó erőt a vásárlók számára.

Nehéz megjósolni, hogy mikor tér vissza a biztonság, mert elemzők szerint mostanában szinte mindennap adódik valamilyen kedvezőtlen gazdasági esemény, így senki nem lepődik meg azon, hogy a hónap végére 1800-1850 dolláros unciánként ár várható. Ha mégis megnyugodnának a kedélyek, akkor visszatérhet a nemesfém árfolyama a rendes kerékvágásba.  
Az elmúlt napokban 5 500 milliárd amerikai dollárt vontak ki a befektetők a világ tőzsdéiről - mondta Pálffy Gergely. Azt nem lehet bizonyossággal állítani, hogy ez mind az arany piacára áramlott, de tetemes része igen. (Számottevő pénzmennyiség áramlott az ugyancsak rekord erősségű svájci frank piacára, de nincs kizárva, hogy egyéb devizákat is előnyben részesítettek a befektetők.) Most nem csupán a biztonságra törekednek a befektetők, hanem az árfolyamveszteségeiket próbálják kiküszöbölni.
Az ezüst eközben jellemzően árnyékként követi a drágább nagytestvért, amihez azonban alkalmasint jókora fáziskések és gyomorszorítóan nagy kilengések is hozzátartozhatnak.

Kína a világelső
Kína egyre növekvő világgazdasági szerepe az aranypiacot is átalakította. A népi Kínában kezdetben tilos volt magánszemélyek számára az arany birtoklása. Ez az időszak 1949-től egészen 2003-ig tartott. Az azóta eltelt nyolc esztendő alatt az ázsiai óriásbirodalom kereslete alaposan felborította az arany világpiacát. Ezt jól szemlélteti, hogy 2003-ban mindössze 300 dollárt kértek a sárgafém egy unciájáért. Manapság már Kína - az ékszerkedvelő India mögött - az arany második legnagyobb piaca. (A harmadik helyet az  Egyesült Államokat foglalja el.) Mára a Kínai Központi Bank aranytartaléka már ezer tonnára rúg.

A devizatartalékokat azonban továbbra is ennél fontosabbnak tartják, amit jól illusztrál, hogy az arany értékben ennek alig több, mint másfél százaléka. Távlatilag azonban ezt az arányt a tőkés országokban megszokott 50-60 százalékosra kívánják növelni. Ma már Kína eljutott oda, hogy nem csak elfogadott az arany birtoklása a magánszemélyek számára, illetve az ékszerek viselésének erkölcsi támogatása, hanem folyamatosan azt sugallják a médiában, hogy érdemes nemesfémet vásárolni, akár vagyongyarapítási szándékkal is.
Választóvonalat jelentett az, amikor Kínában megjelentek az aranyba fektető alapok. Így áttételesen is lehet kötődni a nemesfémhez, anélkül hogy tulajdonosa azt fizikailag birtokolná. Ma már az ilyen alapokban több milliárd dollár értékű vagyont halmoztak fel. Ekkora kereslet mellett - minden egyéb tényezőtől függetlenül - biztosítva van az arany árfolyamának folyamatos emelkedése. Tavaly Kína volt a világ legnagyobb aranykitermelője Dél-Afrikát megelőzve. Sokan úgy vélik, hogy a mostani 341 tonnás éves kitermelés hamarosan elérheti a 400 tonnát is.

A biztonság fokozatai
Gazdasági biztonság: Az arany értékét közvetlenül egyik ország gazdasága, egyik pénznem elinflálódása sem befolyásolja. Az arany értéke hosszú távon vásárlóerejében rejlik, és ezért alkalmas a jegybanki tartalék szerepének betöltésére.
Fizikai biztonság: a külföldi értékpapírban tartott tartalékok sebezhetők, legrosszabb esetben a teljes vagyon befagyasztásának is ki vannak téve. Az arany kevésbé rejt ilyen típusú kockázatot. Amikor kell, rendelkezésre áll, biztosítja a teljes likviditást.
Váratlan nehézségek: az arany mindig pénzzé tehető és egyetemesen elfogadott fizetőeszköz, amikor egy vészhelyzetben lévő országnak likvid forrásra van szüksége. Az arany kölcsön esetén fedezetként is szolgálhat. 
 

Bizalom: a társadalom bizalmát növeli, ha tudja, hogy kormánya aranyat tart. Néhány ország így fejezi ki a hazai valuta egyértelmű támogatását. A hitelminosítő ügynökségek is pozitívként értékelik, ha egy ország tartalékportfoliójában arany is van.
Profit: az arany-hitelpiac és az arany kereskedelme is profitot eredményez. Az arany tartásával keletkeznek ugyan alternatív költségek, de egyéb előnyei kompenzálják az ilyen költségeket.

Mire jó az aranyfedezet?
A középkorban, amikor a papírpénz megjelent, a kincstárak ugyanakkora mértékű aranyat is elhelyeztek a kincstárban. Ez volt az aranyfedezet. Általánosan azonban csak a 19. század végén honosodott meg a nemzetközi pénzügyi rendszerben a bankjegykibocsátás 100 százalékos aranyfedezethez való kötése. A forgalomba tehát annyi bankjegy kerülhetett, amennyi aranytartalékkal az illető ország rendelkezett. A rendszert az első világháborút követő pénzügyi zavar szüntette meg, ettől kezdve a valuták kibocsátása fokozatosan elszakadt az aranytartaléktól, azaz csökkent az aranyfedezet mértéke is.

Napjainkban azonban nagyot változott a helyzet, mert a jegybankok anélkül is tartanak aranytömböket a trezorjaikban, hogy ezt számukra kötelezően előírták volna. Ez azonban korántsem fedezi a világban forgó pénzmennyiséget, ugyanis mára a számlapénz 97-98 százalékának nem létezik fedezete. A 2008-as gazdasági világválság óta azonban azok a jegybankok, amelyek megtehetik növelik aranytartalékaikat. Érdekes, hogy az IMF azért bocsátott az ilyen tartalékaiból piacra, hogyha egy viszonylag nagy gazdaságot kell hiteleznie váratlanul, akkor legyen kellő mennyiségű pénze.

A Bretton-Woods-i rendszer
Az arany történetének fontos szakasza fűződött az amerikai Bretton-Woodshoz kötődő rendszerhez. A második világháború utáni pénzügyi kapcsolatok rendezésének elveit 1944-ben ebben a városban rögzítették. Mivel közös deviza akkor még nem létezett, így a tőkés világgazdaság devizáit a dollárhoz kapcsolták. Elhatározták, hogy az amerikai fizetőeszköz értékét az aranyhoz mérik, amelynek rögzített dollárára volt. A dollár aranyra való beválthatósága - a külföldi központi bankok számára - jelentette az egész rendszer fő kapcsolatát az arannyal. A devizák egymásra történő átváltása ugyancsak rögzített árfolyamon történt.

A tagországok devizáinak dollárra és aranyra való átváltási árfolyamát a Nemzetközi Valutaalap (IMF)  és az egyes kormányok közötti megállapodás alapján állapították meg. (Az IMF és a Világbank is Bretton Woodsban jött létre.) Ha egy bizonyos sávtól eltért az árfolyam, akkor a kormányok beavatkoztak (interveniáltak.) Fontos volt a devizák konvertibilitásának minél szélesebb körű biztosítása, amit a nyugat-európai országok hosszú erőfeszítések árán 1958-ra tudtak csak megvalósítani.

2011 augusztus 9.

forrás: nepszava.hu