A két ország közötti kapcsolat valóban annyira hanyatlóban van, hogy a kínai katonai vezetők kilátásba helyezték a fegyveres készültséget Taiwan és Korea irányába, ám a tevőleges beavatkozásra vajmi kevés az esély.
Kína mindig is ellenérzéseket táplált Amerika emberi jogi és egyéb ténykedéseivel kapcsolatban, ám néhány jelenlegi intézkedés odáig fajult, hogy a szimpla nemtetszésnél több, tevőleges lépéseket fontolgat a kommunista ország. Ez a legutóbbi megmozdulás, pedig a Taiwannak eladott 6,4 milliárd dollár értékű fegyver, melyet egyes vélemények szerint Kína megtorolhatna egy hasonló kereskedelmi lépéssel, egy USA ellenes ország irányába, elégtétel képen.
Továbbá megfordulhatott a kínai vezetők fejében, hogy a világgazdaság szekerén most országuk és az USA fogja a gyeplőt, így akár riválisukat is túlszárnyalhatják. Pontosabban, könnyen megingathatják egy gazdagabb és technológiailag fejlett társadalom fizetőeszközét, hiszen Kína tartaléka dollár trilliókban áll felhalmozva. Relatíve egyszerűen választhatnak más befektetési eszközt, valami olyat, ami nem a dollárt erősíti. Így jöhet szóba többek között az arany is.
Tudjuk, hogy az ázsiai ország a világ első számú arany kitermelőjévé vált az elmúlt évek során, és azt is, hogy nem exportál, tehát következés képen tartalékként felhalmozza. Ezt nem veri nagydobra nemzetközi szinten, csupán csendben teszi a dolgát. Azonban ha éppen úgy dönt, nyugodtan tehet egy olyan nemzetközi bejelentést, hogy pl. újabb 500 tonna aranyat emelt tartalékai közé. Ennek hatására a nemesfém ára megugorhat, így gyengítve a dollár vásárlóerejét. Ezen felül Kína még nem érezte szükségét, hogy az IMF által kínált aranyból vásároljon, de megteheti, mintegy megleckéztetve az amerikai kormányt. A következő inflációs hullámot, melyet a legtöbb közgazdász elkerülhetetlennek lát bizonyos időtávon belül, a dollár hirtelen esése csak felgyorsíthatja.
Ennek a lépésnek azért az arany az eszköze, mert a nemesfém vásárlása a legártatlanabb húzás a világgazdasági porondon. Továbbá logikus is, hiszen Kína még csak az ötödik legnagyobb aranytartalékkal rendelkező ország, így van mit behoznia. Természetesen más eszközöket is lehetne dollárért vásárolni, azonban az sokkal direktebb támadásként hatna a "zöldhasú" ellen, ami szükségtelen, nem beszélve az ázsiai nagyhatalom tartalékairól. Azonban ha a tartalékokat illetően dollár trilliókról van szó, egy jó alkupozíció érdekében, egy kis veszteség beleférhet.
Kizárólag az aranyvásárlással való dollárgyengítés nem vezetne hidegháborúhoz. Csupán egy figyelmeztetés az amerikai kormány számára, hogy valamivel könnyebb feltételek mellett tudják ügyleteiket bonyolítani a későbbiekben. A jelen helyzet azt mutatja, hogy a kínai társadalom majdhogynem megveti az Obama kormányt, míg az próbál erősnek mutatkozni. Ez az adok-kapok játék a két ország kormánya között, előbb fordulhat rosszra, mint inkább nyugvópontra. Még a sokkal inkább politikailag jobboldali beállítottságú Bush kormánnyal is könnyebb volt együttműködni – hallhatóak az ironikus kínai vélemények.
2010. február 8.
Számos megfigyelő véleménye egybecseng, mikor a két ország közötti kapcsolat jön szóba. Úgy érzik, hogy Kína könnyen megtorolhatja az Egyesült Államok bizonyos döntéseit és lépéseit, amit a kínai közvélemény-kutatás legfrissebb eredménye is alátámaszt. Az ilyen politikai bizonytalanság jót tehet az arany árának.
