A ravasz befektető legjobb cinkosa az infláció

Amennyiben egy befektető képtelen felismerni ezt a folyamatot, könnyen azon kaphatja magát, hogy a korábban teli pénztárcája csak ¾-ig lesz pénzzel és mindeközben a megvásárolható termékek árai aránytalanul emelkedtek. Egy ilyen helyzetben a központi bankok előszeretettel alkalmazott eszköze, a mesterségesen alacsonyan tartott alapkamat. Ám ez utóbbi beavatkozás sok embert megvezet adósságvállalás terén, melyet majd kínok között kell visszafizetnie.

Csaknem az összes befektető tudja, hogy az árupiaci termékeknél egyszerűen képtelenség hasonlóan eljárni, mint a készpénz esetében. Ugyanis nem lehet korlátlan mennyiségű nyersanyagot, gabonafélét, vagy energiahordozót, de pláne nem lehet nemesfémet akkora nagyságrendben produkálni, mint egyszerű készpénzt.

 

 Ez utóbbi eszköz a központi bankok kezében van, amivel a jelek szerint nem is fukarkodnak, azaz nagyüzemben pénzt nyomtatnak. Eddig kifejezetten az amerikai dollárra volt jellemző ez a nagyfokú mesterséges fizetőeszköz generálás, azonban mára már az eurót sem kerülheti el ez a folyamat, hiszen jelenleg a régió adósságkezelését így kísérlik meg orvosolni.

Az arany árának változása az egyik legjobb indikátor, ami most azt mutatja, hogy valami komoly hiba van a bankrendszerben. Mindazonáltal, akik ténylegesen javukra tudták fordítani ezt az előnyt, csupán a befektetőknek egy nagyon kis csoportja. Ők ugyanis korábban felismerték már, hogy a tartalékdevizák (dollár,euró,font) helyett sokkal inkább érdemes árupiaci termékekben illetve nemesfémben fialtatni megtakarításaik oroszlánrészét.

 

Aki korábban így tett, ki tudta használni a termékek "drágulásának" előnyét, más szóval az infláció megtakarításokra gyakorolt "jótékony" hatását. Jelen piaci körülmények között, az egyik legjobb módja a védelemnek, ha széles árupiaci kitettséget vállal a befektető, akár az árutőzsdén, akár kézzel fogható nemesfémek segítségével.


2010. május 11.